• Ikva-gyöngye óvoda

    Ikva-gyöngye óvoda

  • Fő utca

  • Polgármesteri Hivatal

  • Fő utcai részlet a Polgármesteri Hivatallal

  • Ikva-patak

  • Zsilip az Ikván

  • Ikva-gyöngye Óvoda

  • Sportpálya

  • Római katolikus templom

Ismerje meg Fertőendréd múltját, jelenét!

Történelmünk

Fertőendréd (németül: Großandrä) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. Római kori település nyomát találták az Endrédi-major táján, melynek első írásos említése 1348-ból való. Középkori birtokosai az Endrédy-, Pinnyei- és a Kanizsai családok, majd házasság révén 1536-tól a Nádasdyaké és 1681-től az Esterházyaké. 

Esterházy Pál előbb Széchényi György érseknek, majd 1700-tól a máriacelli bencéseknek adta zálogba, kiktől utóda 1719-ben váltotta vissza. Ettől kezdve az Esterházyak saját kezelésében maradt, mint a süttöri uradalom része. Az úrbérrendezés által fölállított keretek kedvezőtlen megmerevedését az irtásföldek állandó terjeszkedése enyhítette. 1818-ban azonban az uraság visszavette a jobbágyok százéves munkájának gyümölcsét. Az 1820-as években az 1767-ben megállapított telkeket földarabolták, és új családoknak is juttattak jobbágytelkeket. Ezért Endréden a jobbágycsaládok mindegyike külön, saját telkén élt.

A lakosság etnikai összetételén két esemény változtatott. Az Esterházyak 1540 körül menekült horvátokat telepítettek le oly nagy számban, hogy az őslakos magyarság beolvadt a horvátságba. Az 1584. évi urbárium háromnegyed részben horvátok által lakottnak mutatja Endrédet. A horvát dűlőnevek használata arra enged következtetni, hogy horvátul – régies megjelöléssel „tótul” – beszéltek. A 16. század végéig nincs német a faluban. A németség betelepedése 1700-1719 évekre – a máriacelli bencések bérletének idejére – valamint az Esterházyak által 1720 körül végrehajtott német telepítés korára esik. A betelepített németség önmagában sem egységes, a birodalom legkülönbözőbb részeiből vándorolt be, nem bizonyult állandónak és kitartónak, hanem ide-oda vándorolt. Bár a földesúr a németségnek kedvezett – alkalmazottai, cselédei németek voltak –, mégis a kisebbségben levő magyarság került többségbe a 18. század közepére.

A két világháború között 10-15 holdas törpebirtokosok lakták a községet. A világgazdasági válság megviselte a gazdákat. 1934-től gyors fellendülés következett be. Búzát, cukorrépát termesztettek, jelentős volt az állattenyésztés is. Iparosa cipész és kőműves szakmákban volt a falunak. A lakosság zöme a mezőgazdaságból élt. A II. világháború során a visszavonuló német egységek felrobbantották az Ikva kőhídját, az oroszok az öntésmajori szeszfőzde feldúlása után a faluban fosztogattak.

1945-ben elsősorban a zselléreknek osztottak földet a szomszédos Esterházy-nagybirtokból. 1959-ben megalakul a Rákóczi termelőszövetkezet, majd a fellendülés ellenére egyesítik a fertődi „Zöld mező” Tsz-szel. 1966-70 között szőlőt, majd kajszibarackot telepítenek. Az 1970-es évek elejétől a községet a fertődi tanáccsal közösen igazgatják. Az iskolát körzetesítik, az üresen maradt iskolaépületbe a soproni Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet varrodája települ, a tanítólakásokból alakítják ki az óvodát.

Településünk gondozott lakó utcáival egy polgáriasodó község képét mutatja, ahol a mezőgazdasági parasztság jelenléte még meghatározó. Fellelhetőek a Fertő-Hanság vidék népi jegyei. A jellemző fésűs beépítés a Fő utca ősi múltját igazolja. 

Forrás: Wikipédia

 

 Oktatás:

A településen jelenleg nem működik általános iskola.

 Óvodai nevelés:

Fertőendrédi Ikva-Gyöngye Óvoda
9442 Fertőendréd, Fő u. 6.
Telefon: 99-544-003

Óvodavezető : Nyerges Miklósné (2016 aug.1-től)

1971-ben alakult az óvoda, egy óvónővel és egy dajkával, félnapos ellátást nyújtva. 1972 nyarán költözött jelenlegi helyére, 1977-től egész napos ellátást nyújtunk. 1991-ben lett önálló, önkormányzati fenntartású intézmény. 2007 nyarától Kistérségi Társulás keretében a Fertődi Óvoda Tagintézményeként működik. 2013.07.01-től ismét önállóvá vált, a Fertőendrédi Ikva-Gyöngye Óvoda nevet vette fel.

Dolgozóink:

Óvodapedagógus : Pető-Kiss Andrea
Dajka: Kunstár Mihályné

Tájékoztató:A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében

2017/18 as létszám: 22 fő

Tárgyi feltételeink, környezetünk:

Óvodánk a falu csendes, nyugodt részén, közvetlenül az Ikva patak mellett található. Egycsoportos óvodánk vegyes életkorú csoport szervezését teszi lehetővé, maximum 30 gyermek számára. 
Természetes anyagokból készült eszközeink, játéktárolóink, bútoraink harmonikus környezetet, családias hangulatot árasztanak. Ovi-galériánk a csoport alapterületét hivatott bővíteni, emellett változatos tevékenységekre kínál lehetőséget. 
Csoportszobánkhoz tágas udvar tartozik, ahol a gyerekek változatos mozgásformákat gyakorolhatnak. Jól szolgálja a nagymozgások fejlesztését, lehetőséget nyújt a szabad mozgásra és a szervezett mozgásos játékok lebonyolítására. Gyermekeink futhatnak, a dombról gurulhatnak, homokozhatnak, a modern játékeszközökön kedvükre mászhatnak, függeszkedhetnek, ugorhatnak, játszhatnak. Hinták, mászókák, csúszdák színesítik az udvari játéklehetőségeket. 

Udvarunkat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy az időjárástól függetlenül tudjuk használni, legyen betonos és füves, árnyékos és napos rész egyaránt. A lehetőségekhez mérten önkormányzatunk folyamatosan fejlesztette az óvodát. Korszerű gázfűtést vezetett be, felújítatta az óvoda elavult padlózatát. 

2008 nyarán nagyszabású munka kezdődött el, aminek során a nyílászárók cseréje, valamint az egész épület külső szigetelése, színezése történt. Evvel párhuzamosan a belső felújítás, festés is megtörtént. Ennek eredményeként 2008 őszétől egy kívülről-belülről megújult óvodában fogadhatjuk a gyermekeket.

Az óvodapedagógusok folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, és kihasználjuk azokat. Így sikerült az Ovi-galériát megvalósítanunk, az udvari játékok alá biztonságos, ütéscsillapító talajt nyernünk, szabványos EU konform udvari játékokat vásárolnunk.

Jelenleg 19 gyermek jár a csoportunkba. Úgy élünk, mint egy nagycsalád, ahol vannak bizonyos szokások és szabályok, melyek a közösségi életnek és a mindennapi tevékenységeknek keretet adnak. 

Vannak közös élmények, örömök, ünnepek. Csoportunkban kiemelt szerepe van a művészeti nevelésnek. A nap folyamán mondókázunk, verselünk, énekelünk, körjátékozunk, rajzolunk, gyurmázunk, festünk, hajtogatunk, vágunk, tornászunk, mesélünk, és sokat beszélgetünk. A közösen átélt tevékenységekkel és ünnepekkel egy nyugodt, vidám hangulatú közösséget igyekszünk kialakítani. 

 Nevelési elveink

  • hagyományos értékek átadása
  • biztonságos légkör kialakítása
  • gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása
  • a gyermek természetes kíváncsiságának kielégítése sokféle tevékenységen keresztül

Büszkék vagyunk az óvodára, melyben dolgozunk, sokat tettünk, teszünk azért, hogy minden szeglete és a nap minden perce olyan legyen, amelyben jó gyereknek lenni. Szívünk-lelkünk benne, mert ezt csak így lehet jól csinálni! Sokat teszünk azért, hogy az óvodásaink szülei napközben nyugodtan végezhessék munkájukat, amíg gyermekeiket a legjobb helyen, biztos kezekben- nálunk, a fertőendrédi óvodában tudhatják. Tudjuk, halljuk, látjuk, hogy a gyermekeink szeretnek a fertőendrédi óvodában lenni, együtt játszani velünk és kis társaikkal. Természetesen az óvodai létnek vannak szabályai is. Mi olyan szabályokat állítunk fel, melyek az eligazodást, a biztonságos együttlétet eredményezik. 

Célunk, hogy minden gyermek vidáman, örömmel járjon óvodánkba, nyitottan forduljon minden új felé, bátran kommunikáljon, ismerje meg a játékok titkos világát. Egészséges, nyugodt, biztonságos, szeretetteljes családias légkörben nevelkedjen és formálódjon. Mind az óvodapedagógusok, mind a munkánkat segítő szakemberek, teljes szakmai tudásukkal arra törekednek, hogy a gyermekek egyéniségének figyelembe vételével fejlődjön személyiségük, a gyermeki kíváncsiság motiválásával tapasztalati úton bővüljön ismeretük.

 


 Látnivalók

1907-ben Herceg Zsigmond tervei alapján új román stílusban épült római katolikus templom.

Szent István templom

A templom a 18. század elején a falun kívül állott, ugyanott építették újjá 1753. körül. 1766-ban még nem volt tornya és 1780-ban kifogásolták, hogy az oltáron a védőszenteknek csak kicsi szobra áll. Az egyébként is elhanyagolt templom 1834-ben leégett, de csak 1866-ban állították helyre, amikor tornyot is emeltek, de ebbe villám csapott. 1907-ben a rozzant épületet lebontották. A mai egyhajós, középtornyos Szent István templom 1908-ban épült Herczeg Zsigmond tervei szerint. 


1780 körüli copf stílusú Szentháromság szobor.
Istenes szobor.
1912-ben épült Népház. /ma Teleház/
Régi iskolaépület /ma Katolikus Népház és lakás/
Népi építészeti emlékek /lakóházak/.
Köztéri létesítmények /Kerékpáros pihenőparkok/


A jelen

Fertőendréd a megye gazdaságában nem tölt be jelentős szerepet. Inkább munkaerő küldő, mint fogadó helyiség. Kereskedelem és szolgáltatás jóval a megyei átlag feletti, építve az átutazó forgalomra. A soproni Borvidék részeként a Fertőtáj Hegyközség jelentős szőlőültetvénye van a község határában. A községben az Ikva-patak partján, használaton kívüli magántulajdonú vízimalom áll. A tulajdonos partnert keres hasznosítására. Elképzelése panzió, étterem, kiállító terem.

Fertőendréd község tulajdonában külterületen, lakott területtől 2 km-re a kitérő iparvágánnyal rendelkező vasútállomástól 500 méterre található terület van.